ZUKUNFT ImGrenzRaum - JÖVŐ a Határtérségben
Határon átnyúló szakszervezeti együttműködés
Burgenland - Nyugat - Magyarország
2010. július 31., szombat
2010. július 30., péntek
Apeh 1.rész
Idézetek az APEH oldaláról :
2. Nagykorú magyar állampolgár külföldön felsőoktatási intézményben nappali tagozaton kívánja a tanulmányait folytatni. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli EU-s országban/harmadik országban?
1. Be kell-e jelenteni az adóhatósághoz, ha a magánszemély egy EGT tagállamban vállal munkát?
Ha a közösségi rendelet hatálya alá tartozó személy TAJ számmal rendelkezik, köteles a külföldön létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni az egészségbiztosítónak. A bejelentést tehát nem az adóhatóság felé kell teljesíteni.
Amennyiben a nagykorú magyar állampolgár a felsőfokú tanulmányait külföldön folytatja, de ezen időtartam alatt Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra sem egyezmény, sem más címen nem jogosult, meg kell fizetnie a havi 4950 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot.
3.Külföldön élő, de belföldi lakóhellyel rendelkező magánszemély belföldi ingatlant ad bérbe. Terheli-e százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség?
2010.02.09.
3.Külföldön élő, de belföldi lakóhellyel rendelkező magánszemély belföldi ingatlant ad bérbe. Terheli-e százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség?
Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség a Tbj. szerinti belföldi magánszemélyt terheli, ha ingatlant ad bérbe, az ingatlan bérbeadásból származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg után.
A Tbj vonatkozásában belföldinek kell tekinteni azt a magyar állampolgárt, aki belföldön bejelentett lakóhellyel rendelkezik. Amennyiben a külföldön élő magyar állampolgár Magyarországon bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az ingatlan bérbeadásból származó jövedelme meghaladja az egymillió forintot, meg kell fizetnie a 14% egészségügyi hozzájárulást.
A közösségi rendelet hatálya alá tartozó, másik tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. A mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító igazolással (E 101) igazolja.
E nyomtatványok külföldön
Idézet a Családinet.hu oldalról
A különböző „E”-s jelű nyomtatványok mire használhatóak, hol és hogyan lehet igényelni ezeket?
A társadalombiztosítási ellátások igényléséhez, illetve a jogosultságok igazolására minden tagállamban azonos formájú és tartalmú nyomtatványt kell használni. A nyomtatványok
többsége a végrehajtásban érintett igazgatási szervek közötti levelezést segíti, de számos nyomtatvány kerül közvetlenül az ügyfelekhez, hogy amennyiben a másik tagállamban szükségük van rá, fel tudják használni az ellátások igénybevételekor, illetve a másik ország hatóságai előtti igazolási eljárásokban.
E-formanyomtatvány típusai - Kiállító hatóság
Európai Egészségbiztosítási Kártya - REP kirendeltség/ügyfélszolgálat
Európai Egészségbiztosítási Kártyát Helyettesítő Ideiglenes Igazolás - REP kirendeltség/ügyfélszolgálat
E 001 (információkérés) -REP kirendeltség
E 101 (alkalmazandó jogról szóló igazolás) - www.oep.hu /letölthető nyomtatványok
E-101 kiküldetés max. 12 hónap - REP kirendeltség
E-101 kiadása önálló vállalkozók esetén - REP kirendeltség
E-101 kiadása - munkavállalás több tagállamban - REP kirendeltség
E-101 kiadása - munkavállaló más tagállamban önálló vállalkozó - REP kirendeltség
E-101 kiadása - köztisztviselő részére - REP kirendeltség
E-101 kiadása - több tagállamban önálló vállalkozó - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E-101 kiadása - megállapodás tb. ellátásokra - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Mentesítési eljárás - 12 hónapot meghaladó kiküldetés - E 101 kiállítása - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Mentesítési eljárás - külföldi szerv megkeresésének elbírálása - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 102 (kiküldetés, illetve az önálló vállalkozói tevékenység meghosszabbítása) - www.oep.hu /letölthető nyomtatványok
E 103 (választási lehetőség) - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 104 (igazolás a biztosítási, foglalkoztatási vagy helybenlakási időszakok összeszámításáról) - REP kirendeltség
E 106 (igazolás a betegségi- vagy anyasági biztosítás alapján járó természetbeni ellátásokra való jogosultságról olyan személyek esetében, akiknek a lakhelye nem az illetékes országban van) - REP kirendeltség
E 107 (Igazolás kérése a természetbeni ellátásokra való jogosultságról) - REP kirendeltség
E 108 (A betegségi vagy anyasági természetbeni ellátásra való jogosultság felfüggesztése vagy visszavonása) - REP kirendeltség
E 109 (Igazolás a betegségi és anyasági természetbeni ellátásokra való jogosultságról olyan személyek esetében, akik állandó lakóhelye nem az illetékes országban van) -REP kirendeltség
E 112 (Igazolás a betegségi és anyasági ellátásokra való jog fenntartásáról) - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 115 (Pénzbeli ellátások igénylése keresőképtelenség esetén) - REP kirendeltség
E 116 (Orvosi jelentés keresőképtelenséggel kapcsolatban) - Egészségügyi szolgáltató (www.oep.hu /letölthető nyomtatványok)
E 118 (Értesítés a keresőképtelenség el nem ismeréséről vagy megszűnéséről) - REP kirendeltség
E 121 (Igazolás természetbeni ellátásra való igényjogosultságáról nyugdíjfolyósítás esetén) - REP kirendeltség
E 123 (Igazolás természetbeni ellátásokra való jogosultságról üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén) - REP kirendeltségE 125 (kimutatás a tényleges kiadásokról) - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 126 (költség-visszatérítés mértéke természetbeni ellátás esetén) - REP kirendeltség
Link:
E nyomtatványok magyar nyelven
E nyomtatványok német nyelven
A különböző „E”-s jelű nyomtatványok mire használhatóak, hol és hogyan lehet igényelni ezeket?
A társadalombiztosítási ellátások igényléséhez, illetve a jogosultságok igazolására minden tagállamban azonos formájú és tartalmú nyomtatványt kell használni. A nyomtatványok
többsége a végrehajtásban érintett igazgatási szervek közötti levelezést segíti, de számos nyomtatvány kerül közvetlenül az ügyfelekhez, hogy amennyiben a másik tagállamban szükségük van rá, fel tudják használni az ellátások igénybevételekor, illetve a másik ország hatóságai előtti igazolási eljárásokban.
E-formanyomtatvány típusai - Kiállító hatóság
Európai Egészségbiztosítási Kártya - REP kirendeltség/ügyfélszolgálat
Európai Egészségbiztosítási Kártyát Helyettesítő Ideiglenes Igazolás - REP kirendeltség/ügyfélszolgálat
E 001 (információkérés) -REP kirendeltség
E 101 (alkalmazandó jogról szóló igazolás) - www.oep.hu /letölthető nyomtatványok
E-101 kiküldetés max. 12 hónap - REP kirendeltség
E-101 kiadása önálló vállalkozók esetén - REP kirendeltség
E-101 kiadása - munkavállalás több tagállamban - REP kirendeltség
E-101 kiadása - munkavállaló más tagállamban önálló vállalkozó - REP kirendeltség
E-101 kiadása - köztisztviselő részére - REP kirendeltség
E-101 kiadása - több tagállamban önálló vállalkozó - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E-101 kiadása - megállapodás tb. ellátásokra - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Mentesítési eljárás - 12 hónapot meghaladó kiküldetés - E 101 kiállítása - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
Mentesítési eljárás - külföldi szerv megkeresésének elbírálása - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 102 (kiküldetés, illetve az önálló vállalkozói tevékenység meghosszabbítása) - www.oep.hu /letölthető nyomtatványok
E 103 (választási lehetőség) - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 104 (igazolás a biztosítási, foglalkoztatási vagy helybenlakási időszakok összeszámításáról) - REP kirendeltség
E 106 (igazolás a betegségi- vagy anyasági biztosítás alapján járó természetbeni ellátásokra való jogosultságról olyan személyek esetében, akiknek a lakhelye nem az illetékes országban van) - REP kirendeltség
E 107 (Igazolás kérése a természetbeni ellátásokra való jogosultságról) - REP kirendeltség
E 108 (A betegségi vagy anyasági természetbeni ellátásra való jogosultság felfüggesztése vagy visszavonása) - REP kirendeltség
E 109 (Igazolás a betegségi és anyasági természetbeni ellátásokra való jogosultságról olyan személyek esetében, akik állandó lakóhelye nem az illetékes országban van) -REP kirendeltség
E 112 (Igazolás a betegségi és anyasági ellátásokra való jog fenntartásáról) - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 115 (Pénzbeli ellátások igénylése keresőképtelenség esetén) - REP kirendeltség
E 116 (Orvosi jelentés keresőképtelenséggel kapcsolatban) - Egészségügyi szolgáltató (www.oep.hu /letölthető nyomtatványok)
E 118 (Értesítés a keresőképtelenség el nem ismeréséről vagy megszűnéséről) - REP kirendeltség
E 121 (Igazolás természetbeni ellátásra való igényjogosultságáról nyugdíjfolyósítás esetén) - REP kirendeltség
E 123 (Igazolás természetbeni ellátásokra való jogosultságról üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén) - REP kirendeltségE 125 (kimutatás a tényleges kiadásokról) - Országos Egészségbiztosítási Pénztár
E 126 (költség-visszatérítés mértéke természetbeni ellátás esetén) - REP kirendeltség
Link:
E nyomtatványok magyar nyelven
E nyomtatványok német nyelven
OEP 6.rész
Idézet az OEP oldaláról:
Ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított személy hazalátogatása során
egészségügyi ellátást vesz igénybe, mit kell felmutatnia: TAJ-t, vagy EU-kártyát? Ha
TAJ-t mutat fel, melynél a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, behajtják-e rajta az
elmaradt – ámde külföldön megfizetett – járulékot?
A közösségi rendelet alapján az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való
ideiglenes tartózkodása alatt az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a
tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat az egyenlő
elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A
jogosultságot az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát az EGT
területén dolgozó magyar állampolgárok Magyarországon nem a „TAJ kártyával”, hanem a
külföldi biztosítójuk által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával, illetve az azt
helyettesítő nyomtatvánnyal vehetik igénybe az ellátást. Az EU-kártyával az ideiglenes
tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás vehető igénybe, a
tervezett egészségügyi ellátás igénybe vételére az EU-kártya nem használható fel.
Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiadott
előzetes engedély (melyet az E 112 vagy az S2 igazolás testesít meg) alapján lehet igénybe venni.
Az engedély kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást. Az
engedélyt tartalmazó igazolás felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes
egyeztetés szükséges.
Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított magyar állampolgárnak
Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított
igazoló nyomtatvány (E 106 vagy – 2010. május 1. után – S1) alapján, Magyarországon is teljes
körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.
Az igazoló nyomtatványt a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes Regionális
Egészségbiztosítási Pénztárnak. Az jogosultság bejegyzését követően a külföldi biztosított a
magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A igazolás kiállításának
feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai
szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint a másik tagállambeli lakóhelyen teljes körű
egészségügyi ellátást biztosító nyomtatvány kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve
Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a
magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási
Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.13. Ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított személy hazalátogatása során
egészségügyi ellátást vesz igénybe, mit kell felmutatnia: TAJ-t, vagy EU-kártyát? Ha
TAJ-t mutat fel, melynél a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, behajtják-e rajta az
elmaradt – ámde külföldön megfizetett – járulékot?
A közösségi rendelet alapján az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való
ideiglenes tartózkodása alatt az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a
tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat az egyenlő
elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A
jogosultságot az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát az EGT
területén dolgozó magyar állampolgárok Magyarországon nem a „TAJ kártyával”, hanem a
külföldi biztosítójuk által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával, illetve az azt
helyettesítő nyomtatvánnyal vehetik igénybe az ellátást. Az EU-kártyával az ideiglenes
3
A téríthető összeg mértéke évente változik, a megjelölt összeg csak a hozzávetőleges nagyságrendet jelöli.
Ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított személy hazalátogatása során
egészségügyi ellátást vesz igénybe, mit kell felmutatnia: TAJ-t, vagy EU-kártyát? Ha
TAJ-t mutat fel, melynél a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, behajtják-e rajta az
elmaradt – ámde külföldön megfizetett – járulékot?
A közösségi rendelet alapján az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való
ideiglenes tartózkodása alatt az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a
tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat az egyenlő
elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A
jogosultságot az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát az EGT
területén dolgozó magyar állampolgárok Magyarországon nem a „TAJ kártyával”, hanem a
külföldi biztosítójuk által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával, illetve az azt
helyettesítő nyomtatvánnyal vehetik igénybe az ellátást. Az EU-kártyával az ideiglenes
tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi ellátás vehető igénybe, a
tervezett egészségügyi ellátás igénybe vételére az EU-kártya nem használható fel.
Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által kiadott
előzetes engedély (melyet az E 112 vagy az S2 igazolás testesít meg) alapján lehet igénybe venni.
Az engedély kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást. Az
engedélyt tartalmazó igazolás felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes
egyeztetés szükséges.
Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított magyar állampolgárnak
Magyarországon van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi – biztosító által kiállított
igazoló nyomtatvány (E 106 vagy – 2010. május 1. után – S1) alapján, Magyarországon is teljes
körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.
Az igazoló nyomtatványt a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes Regionális
Egészségbiztosítási Pénztárnak. Az jogosultság bejegyzését követően a külföldi biztosított a
magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A igazolás kiállításának
feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai
szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint a másik tagállambeli lakóhelyen teljes körű
egészségügyi ellátást biztosító nyomtatvány kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve
Olaszországban munkát vállaló magyar állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a
magyar jogszabályoktól eltérő értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási
Kártya azonban az orvosilag szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.13. Ha EGT-tagországban (nem Magyarországon) biztosított személy hazalátogatása során
egészségügyi ellátást vesz igénybe, mit kell felmutatnia: TAJ-t, vagy EU-kártyát? Ha
TAJ-t mutat fel, melynél a rendszer jelzi, hogy nincs jogviszonya, behajtják-e rajta az
elmaradt – ámde külföldön megfizetett – járulékot?
A közösségi rendelet alapján az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való
ideiglenes tartózkodása alatt az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a
tartózkodás tervezett idejére és az egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat az egyenlő
elbánás elve szerint ugyanolyan feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A
jogosultságot az Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát az EGT
területén dolgozó magyar állampolgárok Magyarországon nem a „TAJ kártyával”, hanem a
külföldi biztosítójuk által kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártyával, illetve az azt
helyettesítő nyomtatvánnyal vehetik igénybe az ellátást. Az EU-kártyával az ideiglenes
3
A téríthető összeg mértéke évente változik, a megjelölt összeg csak a hozzávetőleges nagyságrendet jelöli.
OEP 5.rész
Idézet az OEP oldaláról:
5. Ha valaki külföldre utazik, de nem az EGT tagállamainak egyikébe, és egészségügyi
ellátásra van szüksége, azt hogyan veheti igénybe?
A magyar állampolgárokat külföldön főszabály szerint az erre irányuló közösségi szabályozás,
valamint a kétoldalú egyezmények szabályai szerint kell ellátni. Amennyiben az adott állammal
nincs ilyen egyezmény, akkor a külföldi ellátásuk költségeinek a megtérítésére a magyar belső
jog szabályai irányadók.
Kétoldalú egyezmények
Magyarország több kétoldalú egyezményt kötött a szociálpolitika, az egészségügyi együttműködés
és a szociális biztonság terén. Az egyezmények három csoportra oszthatók az igénybe vehető
ellátások és az ellátásra jogosult személyi kör sajátosságai alapján:
¦ Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények,
¦ Egészségügyi együttműködési egyezmények,
¦ Szociális biztonsági egyezmények.
Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények
●Jugoszlávia
(Valamennyi utódállammal alkalmazzuk, Szlovéniát és Horvátországot kivéve)
●Szovjetunió
(FÁK tagállamokkal, kivéve Észtország, Lettország, Litvánia, továbbá amely államok
az egyezmény alkalmazása szempontjából nem tekintik magukat a Szovjetunió jogutódjának)
Az egyezmények rendelkezései szerint egészségügyi ellátásban, az egyezményben részes államok
valamelyikében állampolgársággal rendelkező személy részesül. Átmenetileg egymás országában
tartózkodás esetén a tartózkodás helye szerinti állam térítésmentesen nyújt a másik fél
állampolgárai számára sürgősségi egészségügyi ellátást, amennyiben az érvényes útiokmány
(útlevél) felmutatásával igazolja jogosultságát. A sürgősségi ellátásokon túlmenően (kifejezetten
gyógykezelési szándékkal érkező állampolgárok részére) további ellátás csak térítés ellenében
biztosítható.
Egészségügyi együttműködési egyezmények
Ezek az egyezmények is hasonlóan a szociálpolitikai egyezményekhez – az egyéni, helyben
szokásos önrészek kivételével - ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak
heveny megbetegedés vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben.
●Jordán Hasemita Királyság
● Kuvait
● Angolai Népi Köztársaság
● Iraki Köztársaság
● Mongol Népköztársaság
● Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
● Kubai Köztársaság
Szociális biztonsági egyezmények
● Horvátország
A magyar-horvát egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított
személyek a sürgősségi ellátást ugyan olyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott
államban biztosítottak. A magyar biztosítottak az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, a
horvát biztosítottak pedig nem az útlevelükkel (ahogy azt a korábban hatályos magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény alapján tették), hanem - az HR/HU 111 jelű formanyomtatvánnyal
vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.
● Montenegró
A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek (munkavállalók, egyéni és
társas vállalkozók, nyugdíjasok, kiskorúak tanulók, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető
személyek) átmeneti montenegrói tartózkodásuk esetén a HU/CG 111 jelű nyomtatvánnyal
vehetik igénybe a sürgősségi egészségügyi ellátást.
● Bosznia-Hercegovina
A magyar-bosnyák egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított
személyek a sürgősségi ellátást ugyan olyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott
államban biztosítottak. A magyar biztosítottak a HU/BH 111, a boszniai biztosítottak pedig a
BH/HU 111 jelű formanyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.
Hatályos magyar szabályozás
Az EGT tagállamokon kívül, illetve kétoldalú egyezménnyel nem érintett országban az
egészségügyi ellátások költségét a beteg maga viseli.
A hatályos magyar jogszabály alapján a betegnek arra van lehetősége, hogy a külföldön igénybe
vett sürgősségi ellátások, illetve a betegszállítás költségeit utólag a lakóhely szerint illetékes
Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól (REP) igényelje. Ebben az esetben a REP az ellátás
költségeiből annyit térít, amennyibe az ellátás Magyarországon került volna (magyar
belföldi költségmérték).
Az igény-bejelentés eljárásának szabályai:
Az ún. „harmadik állam” területén igénybe vett egészségügyi szolgáltatás és sürgősségi
betegszállítás költségének megtérítésére vonatkozó igénybejelentéshez csatolni kell az eredeti
külföldi számlát, a számla fordítását és az annak kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, továbbá –
amennyiben a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, akkor az
erre vonatkozó igazolást vagy kórházi zárójelentést és ezek fordítását is. Az igényt legkésőbb a
hazaérkezést követő 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes Regionális Egészségbiztosítási
Pénztárnál. Az igény bejelentés jogvesztő határideje az ellátást követő 6 hónap.
5. Ha valaki külföldre utazik, de nem az EGT tagállamainak egyikébe, és egészségügyi
ellátásra van szüksége, azt hogyan veheti igénybe?
A magyar állampolgárokat külföldön főszabály szerint az erre irányuló közösségi szabályozás,
valamint a kétoldalú egyezmények szabályai szerint kell ellátni. Amennyiben az adott állammal
nincs ilyen egyezmény, akkor a külföldi ellátásuk költségeinek a megtérítésére a magyar belső
jog szabályai irányadók.
Kétoldalú egyezmények
Magyarország több kétoldalú egyezményt kötött a szociálpolitika, az egészségügyi együttműködés
és a szociális biztonság terén. Az egyezmények három csoportra oszthatók az igénybe vehető
ellátások és az ellátásra jogosult személyi kör sajátosságai alapján:
¦ Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények,
¦ Egészségügyi együttműködési egyezmények,
¦ Szociális biztonsági egyezmények.
Teljes körű ún. szociálpolitikai egyezmények
●Jugoszlávia
(Valamennyi utódállammal alkalmazzuk, Szlovéniát és Horvátországot kivéve)
●Szovjetunió
(FÁK tagállamokkal, kivéve Észtország, Lettország, Litvánia, továbbá amely államok
az egyezmény alkalmazása szempontjából nem tekintik magukat a Szovjetunió jogutódjának)
Az egyezmények rendelkezései szerint egészségügyi ellátásban, az egyezményben részes államok
valamelyikében állampolgársággal rendelkező személy részesül. Átmenetileg egymás országában
tartózkodás esetén a tartózkodás helye szerinti állam térítésmentesen nyújt a másik fél
állampolgárai számára sürgősségi egészségügyi ellátást, amennyiben az érvényes útiokmány
(útlevél) felmutatásával igazolja jogosultságát. A sürgősségi ellátásokon túlmenően (kifejezetten
gyógykezelési szándékkal érkező állampolgárok részére) további ellátás csak térítés ellenében
biztosítható.
Egészségügyi együttműködési egyezmények
Ezek az egyezmények is hasonlóan a szociálpolitikai egyezményekhez – az egyéni, helyben
szokásos önrészek kivételével - ingyenes ellátást biztosítanak a szerződő felek állampolgárainak
heveny megbetegedés vagy halaszthatatlan orvosi beavatkozást igénylő esetekben.
●Jordán Hasemita Királyság
● Kuvait
● Angolai Népi Köztársaság
● Iraki Köztársaság
● Mongol Népköztársaság
● Koreai Népi Demokratikus Köztársaság
● Kubai Köztársaság
Szociális biztonsági egyezmények
● Horvátország
A magyar-horvát egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított
személyek a sürgősségi ellátást ugyan olyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott
államban biztosítottak. A magyar biztosítottak az Európai Egészségbiztosítási Kártyával, a
horvát biztosítottak pedig nem az útlevelükkel (ahogy azt a korábban hatályos magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény alapján tették), hanem - az HR/HU 111 jelű formanyomtatvánnyal
vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.
● Montenegró
A Magyarországon egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyek (munkavállalók, egyéni és
társas vállalkozók, nyugdíjasok, kiskorúak tanulók, egészségügyi szolgáltatási járulékot fizető
személyek) átmeneti montenegrói tartózkodásuk esetén a HU/CG 111 jelű nyomtatvánnyal
vehetik igénybe a sürgősségi egészségügyi ellátást.
● Bosznia-Hercegovina
A magyar-bosnyák egyezmény szerint az átmenetileg a másik államban tartózkodó biztosított
személyek a sürgősségi ellátást ugyan olyan feltételek mellett vehetik igénybe, mint az adott
államban biztosítottak. A magyar biztosítottak a HU/BH 111, a boszniai biztosítottak pedig a
BH/HU 111 jelű formanyomtatvánnyal vehetik igénybe a sürgősségi ellátásokat.
Hatályos magyar szabályozás
Az EGT tagállamokon kívül, illetve kétoldalú egyezménnyel nem érintett országban az
egészségügyi ellátások költségét a beteg maga viseli.
A hatályos magyar jogszabály alapján a betegnek arra van lehetősége, hogy a külföldön igénybe
vett sürgősségi ellátások, illetve a betegszállítás költségeit utólag a lakóhely szerint illetékes
Regionális Egészségbiztosítási Pénztártól (REP) igényelje. Ebben az esetben a REP az ellátás
költségeiből annyit térít, amennyibe az ellátás Magyarországon került volna (magyar
belföldi költségmérték).
Az igény-bejelentés eljárásának szabályai:
Az ún. „harmadik állam” területén igénybe vett egészségügyi szolgáltatás és sürgősségi
betegszállítás költségének megtérítésére vonatkozó igénybejelentéshez csatolni kell az eredeti
külföldi számlát, a számla fordítását és az annak kiegyenlítésére vonatkozó igazolást, továbbá –
amennyiben a számlából nem állapítható meg az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás, akkor az
erre vonatkozó igazolást vagy kórházi zárójelentést és ezek fordítását is. Az igényt legkésőbb a
hazaérkezést követő 30 napon belül be kell jelenteni az illetékes Regionális Egészségbiztosítási
Pénztárnál. Az igény bejelentés jogvesztő határideje az ellátást követő 6 hónap.
OEP 4.rész
Idézet az OEP oldaláról:
Ha valakinek nincs Európai Egészségbiztosítási Kártyája, de szükségessé válik
egészségügyi ellátása valamelyik EGT tagállamban, hogy vehet igénybe ellátást.
Visszaigényelhető-e, és hogyan az ellátás költsége számla alapján?
Amennyiben a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy egy másik EGT tagállam
területén a szükséges egészségügyi ellátás igénybevételekor nem tudja felmutatni az Európai
Egészségbiztosítási kártyáját, vagy az azt helyettesítő nyomtatványt, akkor az igénybe vett
egészségügyi ellátásért közvetlenül a külföldi egészségügyi szolgáltatónak köteles fizetni. Ez
esetben a magyar biztosított a lakóhelye szerint területileg illetékes Regionális Egészségbiztosítási
Pénztártól (REP) a kifizetett számla alapján kérhet költségtérítést. Az erre vonatkozó igény az
ellátást követően visszamenőleg 6 hónapon belül érvényesíthető. A REP az utólagosan benyújtott
számla összegét olyan mértékben köteles megtéríteni, amilyen mértékben a külföldi teherviselő a
szolgáltatót az adott ellátás nyújtásáért finanszírozta volna, ha a magyar biztosított az Európai
Egészségbiztosítási Kártya alapján vette volna igénybe az ellátást. Ebben az esetben a REP-nek a
visszatéríthető összeg meghatározásához fel kell vennie a kapcsolatot a külföldi biztosítóval.
Fontosnak tartjuk megjegyezni azonban, hogy egyes EGT tagállamokban a betegnek fizetnie kell
ún. kórházi ápolási hozzájárulást (co-payment, Zuzahlung, ticket modérateur, forfait journalier),
mely összeg kifizetését a helyi biztosítottaknak is törvény írja elő. A közösségi rendeletekben
rögzített egyenlő bánásmód elve a hozzájárulás fizetését is kötelezővé teszi. Ennek mértéke
országonként változó, amely mind a belföldi, mind a külföldi állampolgárokat - állampolgárságra
való tekintet nélkül – egyaránt terheli, és amely összeg megfizetése alól a kiállított Európai
Egészségbiztosítási Kártya sem mentesít, tehát a számla e részének rendezése továbbra is az
ellátást igénybevevőt terheli. Szükséges megjegyezni, továbbá, hogy Franciaország, Luxemburg,
Belgium területén igénybevett járóbeteg ellátás során az orvosi számlákat a betegnek kell
megelőlegeznie.
Ha valakinek nincs Európai Egészségbiztosítási Kártyája, de szükségessé válik
egészségügyi ellátása valamelyik EGT tagállamban, hogy vehet igénybe ellátást.
Visszaigényelhető-e, és hogyan az ellátás költsége számla alapján?
Amennyiben a magyar egészségügyi szolgáltatásokra jogosult személy egy másik EGT tagállam
területén a szükséges egészségügyi ellátás igénybevételekor nem tudja felmutatni az Európai
Egészségbiztosítási kártyáját, vagy az azt helyettesítő nyomtatványt, akkor az igénybe vett
egészségügyi ellátásért közvetlenül a külföldi egészségügyi szolgáltatónak köteles fizetni. Ez
esetben a magyar biztosított a lakóhelye szerint területileg illetékes Regionális Egészségbiztosítási
Pénztártól (REP) a kifizetett számla alapján kérhet költségtérítést. Az erre vonatkozó igény az
ellátást követően visszamenőleg 6 hónapon belül érvényesíthető. A REP az utólagosan benyújtott
számla összegét olyan mértékben köteles megtéríteni, amilyen mértékben a külföldi teherviselő a
szolgáltatót az adott ellátás nyújtásáért finanszírozta volna, ha a magyar biztosított az Európai
Egészségbiztosítási Kártya alapján vette volna igénybe az ellátást. Ebben az esetben a REP-nek a
visszatéríthető összeg meghatározásához fel kell vennie a kapcsolatot a külföldi biztosítóval.
Fontosnak tartjuk megjegyezni azonban, hogy egyes EGT tagállamokban a betegnek fizetnie kell
ún. kórházi ápolási hozzájárulást (co-payment, Zuzahlung, ticket modérateur, forfait journalier),
mely összeg kifizetését a helyi biztosítottaknak is törvény írja elő. A közösségi rendeletekben
rögzített egyenlő bánásmód elve a hozzájárulás fizetését is kötelezővé teszi. Ennek mértéke
országonként változó, amely mind a belföldi, mind a külföldi állampolgárokat - állampolgárságra
való tekintet nélkül – egyaránt terheli, és amely összeg megfizetése alól a kiállított Európai
Egészségbiztosítási Kártya sem mentesít, tehát a számla e részének rendezése továbbra is az
ellátást igénybevevőt terheli. Szükséges megjegyezni, továbbá, hogy Franciaország, Luxemburg,
Belgium területén igénybevett járóbeteg ellátás során az orvosi számlákat a betegnek kell
megelőlegeznie.
OEP 3.rész
Idézet az OEP oldaláról:
Másik EGT-tagállamban született magyar szülők gyermeke esetén hogyan lehet TAJ
kártyához jutni, valamint igényelhető-e terhességi gyermekágyi segély (Tgys) és
gyermekgondozási díj (Gyed), ha igen hogyan?
A másik EGT tagállamban született gyermek számára a magyar születési anyakönyvi kivonatot
kell beszerezni, amelyre vonatkozóan az eljárást a külföldi konzulátuson vagy az illetékes
anyakönyvi hivatalban lehet megindítani. A magyar anyakönyvezést követően az illetékes
okmányirodánál van lehetőség magyarországi lakóhely/tartózkodási hely létesítésére. Ezek
alapján a gyermek egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerez Magyarországon. A
jogosultság igazolására szolgáló TAJ-kártyát a lakóhely szerint illetékes Regionális
Egészségbiztosítási Pénztárnál (REP) lehet kiváltani.
A másik EGT tagállamban a gyermek ellátása az Európai Egészségbiztosítási Kártyával történik,
melyet a TAJ-kártya kiadását követően szintén a REP állít ki.
Terhességi-gyermekágyi segély (Tgys) és a gyermekgondozási díj (Gyed) igénylésével
kapcsolatban az alábbiakat szükséges tudni:
2
E 106 jelű nyomtatvány, vagy 2010. május 1. után S1 dokumentum. Az egyik EGT-tagállamban biztosított személyre kizárólag azt a tagállami jogot kell alkalmazni,
ahol az illető személy biztosítva van (biztosítás helye szerinti jog), függetlenül attól, hogy melyik
tagállamban lakik, vagy tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy a külföldi biztosítási jogviszony ideje
alatt Magyarországon Gyed-re, Tgys-re nem jogosult a magyar állampolgár.
A külföldi biztosítási jogviszony megszűnését követően Tgys-re és Gyed-re való jogosultság
feltétele, hogy Magyarországon pénzbeli ellátásra jogosító biztosítási jogviszonyt létesítsen.
További feltétel mindkét ellátásnál, hogy a gyermeket szülő anya esetében szülést, a szülő
esetében pedig az ellátás igénylését megelőző két éven belül legalább 365 napi biztosítási idővel
rendelkezzen. A biztosítási időbe a másik EGT tagállamban szerzett biztosítási időket is be kell
számítani, amennyiben azt az érintett – igénylő – a külföldi (korábban illetékes) biztosító által
kiállított E 104-es nyomtatvánnyal igazolja. Az ellátás összegének megállapításakor azonban a
külföldi kereset nem vehető figyelembe.
Példa:
Magyar állampolgár Nagy-Britanniában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Ezt követően a brit
biztosítási jogviszonyát megszünteti, és hazatér Magyarországra, ahol biztosítási jogviszonyt
létesít. A magyarországi jogviszony fennállása alatt kiderül, hogy terhes. Tgys-re és Gyed-re
válhat jogosulttá, amennyiben az E 104-es nyomtatvánnyal együttesen igazolni tudja a 180 napos
biztosításban töltött idejét. A Nagy-Britanniában megszerzett jövedelmet ugyanakkor figyelmen
kívül kell hagyni!
Másik EGT-tagállamban született magyar szülők gyermeke esetén hogyan lehet TAJ
kártyához jutni, valamint igényelhető-e terhességi gyermekágyi segély (Tgys) és
gyermekgondozási díj (Gyed), ha igen hogyan?
A másik EGT tagállamban született gyermek számára a magyar születési anyakönyvi kivonatot
kell beszerezni, amelyre vonatkozóan az eljárást a külföldi konzulátuson vagy az illetékes
anyakönyvi hivatalban lehet megindítani. A magyar anyakönyvezést követően az illetékes
okmányirodánál van lehetőség magyarországi lakóhely/tartózkodási hely létesítésére. Ezek
alapján a gyermek egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerez Magyarországon. A
jogosultság igazolására szolgáló TAJ-kártyát a lakóhely szerint illetékes Regionális
Egészségbiztosítási Pénztárnál (REP) lehet kiváltani.
A másik EGT tagállamban a gyermek ellátása az Európai Egészségbiztosítási Kártyával történik,
melyet a TAJ-kártya kiadását követően szintén a REP állít ki.
Terhességi-gyermekágyi segély (Tgys) és a gyermekgondozási díj (Gyed) igénylésével
kapcsolatban az alábbiakat szükséges tudni:
2
E 106 jelű nyomtatvány, vagy 2010. május 1. után S1 dokumentum. Az egyik EGT-tagállamban biztosított személyre kizárólag azt a tagállami jogot kell alkalmazni,
ahol az illető személy biztosítva van (biztosítás helye szerinti jog), függetlenül attól, hogy melyik
tagállamban lakik, vagy tartózkodik. Ez azt jelenti, hogy a külföldi biztosítási jogviszony ideje
alatt Magyarországon Gyed-re, Tgys-re nem jogosult a magyar állampolgár.
A külföldi biztosítási jogviszony megszűnését követően Tgys-re és Gyed-re való jogosultság
feltétele, hogy Magyarországon pénzbeli ellátásra jogosító biztosítási jogviszonyt létesítsen.
További feltétel mindkét ellátásnál, hogy a gyermeket szülő anya esetében szülést, a szülő
esetében pedig az ellátás igénylését megelőző két éven belül legalább 365 napi biztosítási idővel
rendelkezzen. A biztosítási időbe a másik EGT tagállamban szerzett biztosítási időket is be kell
számítani, amennyiben azt az érintett – igénylő – a külföldi (korábban illetékes) biztosító által
kiállított E 104-es nyomtatvánnyal igazolja. Az ellátás összegének megállapításakor azonban a
külföldi kereset nem vehető figyelembe.
Példa:
Magyar állampolgár Nagy-Britanniában rendelkezik biztosítási jogviszonnyal. Ezt követően a brit
biztosítási jogviszonyát megszünteti, és hazatér Magyarországra, ahol biztosítási jogviszonyt
létesít. A magyarországi jogviszony fennállása alatt kiderül, hogy terhes. Tgys-re és Gyed-re
válhat jogosulttá, amennyiben az E 104-es nyomtatvánnyal együttesen igazolni tudja a 180 napos
biztosításban töltött idejét. A Nagy-Britanniában megszerzett jövedelmet ugyanakkor figyelmen
kívül kell hagyni!
OEP 2.rész
Idézet az OEP oldaláról:
EGT tagállamban biztosítottnak kell-e Magyarországon járulékot fizetnie, valamint
Magyarországon hogyan vehet igénybe ellátást az Európai Egészségbiztosítási
Kártyával? Van-e lehetősége Magyarországon valamilyen járulékfizetésre, hogy ne csak
az orvosilag szükséges ellátásokat vehesse igénybe?
Közösségi rendelet alapján, a tagállamok valamelyikében dolgozó személy kizárólag abban a
tagállamban kötelezett járulékfizetésre, ahol kereső tevékenységet folytat. Így, a magyar
jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem
terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetőség.
Az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt
az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az
egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat - az egyenlő elbánás elve szerint - ugyanolyan
feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az illetékes államban
kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát másik EGT
tagállamban biztosított személy a külföldi biztosítója által kiállított Kártyával, illetve az azt
helyettesítő nyomtatvánnyal veheti igénybe az ellátást.
1
EGT tagállamok: EU tagállamok, illetve Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc Amennyiben a külföldön biztosított rendelkezik TAJ kártyával, akkor a magyar egészségügyi
ellátások igénybevételéhez azt nem használhatja (kizárólag a külföldi EU-kártyát). Miután az
EU-kártya az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi
ellátás igénybevételére szolgál, használatával tervezett egészségügyi ellátás nem vehető igénybe!
Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által
kiállított – az előzetes engedélyt megtestesítő – E 112-es (2010. május 1-je után kiadott igazolás
esetén: S2 jelű) nyomtatvány alapján lehet igénybe venni. Az engedélyt igazoló E 112 vagy S2
nyomtatvány kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást. A
nyomtatvány felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés
szükséges.
Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított személynek Magyarországon
van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi - biztosító által kiállított igazolás
2
alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.
Az igazolást a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes Regionális
Egészségbiztosítási Pénztárnak. A jogosultság bejegyzését követően a külföldi biztosított a
magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A jogosultság-igazolás
kiállításának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai
szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint a Magyarországon teljes körű ellátásra jogosító igazolás
kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar
állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő
értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya azonban az orvosilag
szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.
Ld. még 13. kérdés.
EGT tagállamban biztosítottnak kell-e Magyarországon járulékot fizetnie, valamint
Magyarországon hogyan vehet igénybe ellátást az Európai Egészségbiztosítási
Kártyával? Van-e lehetősége Magyarországon valamilyen járulékfizetésre, hogy ne csak
az orvosilag szükséges ellátásokat vehesse igénybe?
Közösségi rendelet alapján, a tagállamok valamelyikében dolgozó személy kizárólag abban a
tagállamban kötelezett járulékfizetésre, ahol kereső tevékenységet folytat. Így, a magyar
jogszabályok alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem
terjed ki, illetve annak önkéntes teljesítésére sincs lehetőség.
Az egyik tagállamban biztosított személy Magyarországon való ideiglenes tartózkodása alatt
az orvosilag szükséges egészségügyi ellátásokra jogosult, a tartózkodás tervezett idejére és az
egészségi állapotra való tekintettel. Az ellátásokat - az egyenlő elbánás elve szerint - ugyanolyan
feltételekkel veheti igénybe, mint egy magyar biztosított. A jogosultságot az illetékes államban
kiállított Európai Egészségbiztosítási Kártya (EU-kártya) igazolja. Tehát másik EGT
tagállamban biztosított személy a külföldi biztosítója által kiállított Kártyával, illetve az azt
helyettesítő nyomtatvánnyal veheti igénybe az ellátást.
1
EGT tagállamok: EU tagállamok, illetve Norvégia, Liechtenstein, Izland és Svájc Amennyiben a külföldön biztosított rendelkezik TAJ kártyával, akkor a magyar egészségügyi
ellátások igénybevételéhez azt nem használhatja (kizárólag a külföldi EU-kártyát). Miután az
EU-kártya az ideiglenes tartózkodás alkalmával felmerült, orvosilag szükséges egészségügyi
ellátás igénybevételére szolgál, használatával tervezett egészségügyi ellátás nem vehető igénybe!
Tervezett (gyógykezelési szándékú hazautazás esetén) ellátást a külföldi biztosító által
kiállított – az előzetes engedélyt megtestesítő – E 112-es (2010. május 1-je után kiadott igazolás
esetén: S2 jelű) nyomtatvány alapján lehet igénybe venni. Az engedélyt igazoló E 112 vagy S2
nyomtatvány kiadásának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást. A
nyomtatvány felhasználása érdekében a beteg és a szolgáltató közötti előzetes egyeztetés
szükséges.
Amennyiben egy EGT tagállam területén dolgozó, és ott biztosított személynek Magyarországon
van az állandó lakóhelye, akkor az illetékes – külföldi - biztosító által kiállított igazolás
2
alapján, Magyarországon is teljes körű természetbeni egészségügyi ellátásra jogosult.
Az igazolást a külföldi biztosító küldi meg a lakóhely szerint illetékes Regionális
Egészségbiztosítási Pénztárnak. A jogosultság bejegyzését követően a külföldi biztosított a
magyar TAJ-szám alapján veheti igénybe az ellátást Magyarországon. A jogosultság-igazolás
kiállításának feltételeiről az illetékes – külföldi – biztosító nyújt felvilágosítást.
Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a lakóhely fogalmát az illetékes állam a saját jogszabályai
szerint értelmezi. Tapasztalataink szerint a Magyarországon teljes körű ellátásra jogosító igazolás
kiállítására Nagy-Britanniában, Írországban, illetve Olaszországban munkát vállaló magyar
állampolgárok esetében éppen a lakóhely fogalomnak a magyar jogszabályoktól eltérő
értelmezése miatt nem kerül sor. Az Európai Egészségbiztosítási Kártya azonban az orvosilag
szükséges mértékig feljogosít az ellátások igénybevételére.
Ld. még 13. kérdés.
OEP 1.rész
Idézet az OEP oldaláról:
Egészségügyi ellátás külföldön, a külföldön dolgozók biztosítási
jogviszonya, ellátása Magyarországon
Gyakran ismételt kérdések
1. EGT tagállamban dolgozónak kell-e Magyarországon jeleznie, hogy külföldön dolgozik?
Ha igen, hogyan?
Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT)
1
valamely tagállamában
vállal munkát, akkor rá annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol
keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. A magyar jogszabályok
alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve
annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.
Annak érdekében, hogy EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi
jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, illetve, hogy Magyarországon a járulékfizetési
kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős
járulékfizetést, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási
Pénztár, és a lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóság felé, a Bejelentkező lap külföldön
biztosítással rendelkezők részére elnevezésű, a www.oep.hu weboldaról letölthető
nyomtatványon. A bejelentést a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszűnését
követő 15 napon belül kell megtenni. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kiszabását
vonhatja maga után.
A bejelentésnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelynek értelmében adott EGT-tagállamban
végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok értelmében biztosítási kötelezettséget alapoz meg
(pl: „Nagy-Britanniában végzett kereső tevékenységem alapján az ottani jogszabályok szerint a
járulékfizetési kötelezettségemnek eleget teszek.”).
Egészségügyi ellátás külföldön, a külföldön dolgozók biztosítási
jogviszonya, ellátása Magyarországon
Gyakran ismételt kérdések
1. EGT tagállamban dolgozónak kell-e Magyarországon jeleznie, hogy külföldön dolgozik?
Ha igen, hogyan?
Amennyiben a magyar állampolgár az Európai Gazdasági Térség (EGT)
1
valamely tagállamában
vállal munkát, akkor rá annak a tagállamnak a szociális biztonsági szabályai vonatkoznak, ahol
keresőtevékenységet folytat és kizárólag ott kötelezett járulékfizetésre. A magyar jogszabályok
alapján fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség rá nem terjed ki, illetve
annak önkéntes teljesítésére sincs lehetősége.
Annak érdekében, hogy EGT valamely tagállamában dolgozó személy a közösségi
jogszabályban foglaltaknak eleget tegyen, illetve, hogy Magyarországon a járulékfizetési
kötelezettség alól mentesüljön, illetve annak érdekében, hogy elkerülje a kettős
járulékfizetést, bejelentést kell tennie a lakóhelye szerint illetékes Regionális Egészségbiztosítási
Pénztár, és a lakóhelye szerint illetékes APEH igazgatóság felé, a Bejelentkező lap külföldön
biztosítással rendelkezők részére elnevezésű, a www.oep.hu weboldaról letölthető
nyomtatványon. A bejelentést a külföldi biztosítási jogviszony létrejöttét, illetve megszűnését
követő 15 napon belül kell megtenni. A bejelentés elmulasztása mulasztási bírság kiszabását
vonhatja maga után.
A bejelentésnek tartalmaznia kell egy nyilatkozatot, amelynek értelmében adott EGT-tagállamban
végzett kereső tevékenység a helyi jogszabályok értelmében biztosítási kötelezettséget alapoz meg
(pl: „Nagy-Britanniában végzett kereső tevékenységem alapján az ottani jogszabályok szerint a
járulékfizetési kötelezettségemnek eleget teszek.”).
HIvatalos infók különböző oldalakról
Idézet a http://www.mfa.gov.hu oldalról:
Külföldi munkavállalás
Beutazás, letelepedés, munkavállalás az EGT tagállamaiban
A Külügyminisztérium felhívja a külföldön munkát vállalni szándékozó magyar állampolgárok figyelmét arra, hogy munkavégzés, jövedelemszerzés céljából történő külföldre utazásuk előtt minden esetben érdeklődjenek a munkavállalás szabályai felől annak az országnak Magyarországon akkreditált külképviseleténél, amelyben dolgozni szándékoznak.
Törvényes, az adott ország hatósági által engedélyezett munkavégzésre az esetek többségében csak a fogadó ország arra illetékes szerve által kibocsátott munkavállalási engedély birtokában kerülhet sor. Az ilyen célú kiutazásnál minden esetben be kell szerezni a célország vízumát vagy tartózkodási engedélyét. A vízummentességi egyezmények általában látogató vagy turista célú beutazásokra és tartózkodásra vonatkoznak, így azok nem terjednek ki a munkavállalásra vagy más jövedelemszerző tevékenység folytatására.
A vízumot vagy a tartózkodási engedélyt még a kiutazás előtt kell felvenni, a legtöbb ország esetében nincs arra mód, hogy már a célországban tartózkodva adja be az érintett az ilyen irányú kérelmét, illetve vegye fel a még Magyarországon igényelt vízumát/tartózkodási engedélyét.
A Külügyminisztérium azt tanácsolja, hogy kiutazása előtt feltétlenül tájékozódjon többek között arról, hogy a megszerzett jövedelme után miként kell adóznia (van-e az adott országgal a kettős adóztatást kizáró egyezményünk és ennek milyen rendelkezései vannak), kell-e, és ha igen, milyen módon társadalombiztosítási járulékot fizetnie, van-e az adott országgal a szociális biztonságról szóló egyezmény (azaz pl. majdani nyugdíjának megállapításakor beszámításra kerül-e a külföldön munkavégzéssel töltött idő), milyen vámszabályok vonatkoznak a munkavégzés céljából ki/beutazókra. Amennyiben a munkavégzés helye szerinti országban nem terjed ki Önre a társadalombiztosítás, úgy feltétlenül kössön még kiutazása előtt egészségbiztosítást, mert az egészségügyi ellátásról szóló egyezményeinkben foglalt ingyenes/kedvezményes betegellátás csak az ideiglenesen külföldön tartózkodókra vonatkozik, s a munkavégzést általában nem tekintik ideiglenes tartózkodásnak.
A Külügyminisztérium tapasztalatai szerint előfordulhat - különösen, ha a munkavégzés nincs a fogadó ország hatóságai által törvényesen engedélyezve -, hogy a munkáltató a vele kötött megállapodásban foglaltak biztosítása érdekében, mintegy zálogként, magához veszi a munkavállaló útlevelét. Az elvételre gyakran azzal az indokkal kerül sor, hogy a munkaadó, úgymond megóvja az alkalmazottat a kényelmetlen ügyintézéstől azáltal, hogy ő intézkedik helyette a tartózkodási engedély beszerzésében, rendőrségi lakcímbejelentés megtételében, stb. A Külügyminisztérium azt javasolja, hogy a munkavállaló a szükséges engedélyek beszerzése, bejelentések megtétele ügyében egyedül vagy a munkaadóval együtt járjon el, s az útlevelet munkaadója részére ne adja ki kezéből. Célszerű, hogy minden eshetőségre felkészülve fénymásolatot vigyen magával az úti és egyéb okmányokról. Minden esetben ragaszkodjon az írásbeli munkavállalási szerződéshez. A munkavállalási engedély beszerzését az adott országban bejegyzett és működési engedéllyel rendelkező munkáltató végzi.
Legális munkavállalásra egyéni munkakeresés útján van lehetőség.
Az Európai Uniós tagság lehetőséget teremt a gazdasági célú letelepedésre az EU és az EGT tagállamaiban. (Erről részletesebben itt olvashat.)
Munkavégzés tanulmányok idején
Az EU tagországai általában lehetővé tesznek a diákok számára részmunkaidőben vagy idényjelleggel munkavégzést tanulmányaik folytatása idején. A diákokra vonatkozó munkavégzési szabályokról érdeklődjön a célország Magyarországon akkreditált külképviseleténél.
Au pair/babysitter munkavégzés
Idegen nyelvek tanulásának egyik, a fiatalok által kedvelt formája a gyermekfelügyelet vállalása külföldön (au pair/baby sitter). Általában ez a fajta munkavégzés is munkavállalási engedélyhez kötött, még akkor is, ha a fogadó család csak szállást és ellátást ad. A Külügyminisztérium javasolja, hogy amennyiben a munkavégzésre nem ismerős/baráti családnál kerül sor, úgy ilyen munkát csak a külföldre történő munkaközvetítésre feljogosított irodákon keresztül vállaljon. A külföldre történő munkaközvetítésre feljogosító engedélyt az iroda ki kell, hogy függessze az ügyfélfogadó helyiségében, illetve az engedély meglétéről a cég székhelye szerinti illetékes munkaügyi központtól lehet érdeklődni. (Egyes országok csak a saját, kijelölt munkaközvetítő irodáik által létrehozott kapcsolatok esetén adják meg az engedélyt a munkavégzésre!)
Illegális munkavégzés
Az engedély nélküli munkavégzés minden országban tiltott. Az engedély nélkül munkát végző személy pénzbüntetéssel, kiutasítással és akár évekre szóló beutazási tilalommal, esetleg elzárással büntethető. (Az Európai Unió valamely tagországában elrendelt beutazási tilalom az egész Unió területére vonatkozhat!) Az idegenrendészeti következményeken túl az illegális munkavégzés számtalan veszélyt rejt magában, pl. munkahelyi baleset, megbetegedés esetén a munkaadó nem fizeti a betegellátási költségeket (melyek egy műtét esetén több millió forintot is kitehetnek), vagy pl. a munkaidő hosszáról, a munkabérről, a munkavégzés körülményeiről kötött megállapodás be nem tartása esetén a munkavállaló számára minimális a jogorvoslat lehetősége.
Különös körültekintéssel járjon el az, aki táncosnői, konzumnői és más hasonló jellegű munkára jelentkezik. Sajnos számos esetben az ilyen munkára jelentkezett hölgyeket a célországba megérkezve prostitúcióra kényszeríttették. Aki ilyen munkára jelentkezik, feltétlenül tájékozódjon arról, hogy a munkaközvetítő cég jogosult-e külföldre irányuló munkaközvetítésre, a célország nagykövetségén keresztül érdeklődjön arról, hogy munkavégzése nem ütközik-e jogszabályba, s ragaszkodjon még a kiutazás előtt részletes, írásos munkaszerződés megkötéséhez.
További információkért forduljon a fogadó ország Magyarországon akkreditált nagykövetségéhez, a célországban működő magyar külképviseletekhez, illetve a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályához.Budapest, 2007
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)